AZ ADATIGÉNYLÉS APROPÓJA, A VIZSGÁLÓDÁS TÁRGYA
A Magyarországi Görögök Kulturális Egyesülete – Csongrád Megyei Helyi Csoport, valamint a Szegedi Görög Nemzetiségi Önkormányzat képviseletében többször folyamodtunk már adatigényléssel a nemzetiségi pályázatokat kezelő Bethlen Gábor Alapkezelő (BGA) Zrt.-hez. Először 2021-ben, amikor a Miniszterelnökség – kritikai észrevételeink megfogalmazását követően – megvonta az egyesületünktől a Nemzetiségi Támogatási Bizottság által javasolt pályázati támogatást. Az adatigényléseinket a BGA Zrt. nem teljesítette arra hivatkozva, hogy az elbírálási dokumentumok 10 évre titkosítottak.
A kormányváltást követően a titkosításokat az Emberi Kapcsolatokért és Kultúráért felelős Minisztérium feloldotta, aminek köszönhetően a BGA Zrt.-től már mint görög nemzetiségi szószóló megkaptam a kért anyagokat.
A BGA Zrt.-től megkapott dokumentáció alapján a következőket vizsgáltam:
- A pályázati kiírásokban megfogalmazott értékelési szempontrendszer alapján folyt a pályázatok elbírálása?
- Eleget tettek-e az Albizottság és a Bizottság tagjai az évenkénti ügyrendekben is rögzített titoktartási kötelezettségüknek?
- Milyen érvekre hivatkozva korrigálta a Bizottság az Albizottság javaslatait?
- Milyen mértékben bírálta felül a Miniszterelnökség a Bizottság javaslatait? Mire hivatkozva és vajon kiknek a tanácsára támaszkodva tette ezt?
És legfőképpen az érdekelt, hogy mely szervezetek, mely pályázatait érintették a korrekciók.
Az alábbiakban először a döntési mechanizmust mutatom be, majd pedig az adatok feldolgozása alapján megfogalmazható összefüggéseket. A következtetések levonását az olvasóra bízom. A mellékletekben a hivatkozott adatok feldolgozása és diagramok tekinthetők meg. A forrásadatok innen tölthetők le: https://drive.google.com/drive/folders/1VS28DELD5ulQeox07GacYoP7e1pVHty4?usp=drive_link
A DÖNTÉSI MECHANIZMUS BEMUTATÁSA
A korábbi kormányzati struktúrában a nemzetiségi pályázatokat a Miniszterelnökség Egyházi és Nemzetiségi Kapcsolatokért Felelős Államtitkársága megbízásából a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. hirdette meg három kategóriában:
a)
nemzetiségi civil szervezetek tevékenységének támogatása (NCISZ);
b) kulturális kezdeményezések támogatása (NKUL);
c) táborozások támogatása (NTAB).
A benyújtott pályázati anyagok tartalmi értékelésének szempontjait, valamint az elbírálási folyamatot a pályázati kiírások 10. pontja részletesen kifejti: az országos nemzetiségi önkormányzatok által delegált kurátorokból álló „Nemzetiségi Támogatási Albizottság szakmai bírálata alapján a Nemzetiségi Támogatási Bizottság döntési javaslatot terjeszt fel jóváhagyás céljából a Miniszterelnökség részére. […] A benyújtott pályázatokról a Miniszterelnökség jóváhagyása alapján az Alapkezelő dönt.”
Tehát a tizenkét tagú Albizottságba egy-egy tagot az országos nemzetiségi önkormányzatok delegáltak (a roma szervezetek pályázatait nem a BGA Zrt. kezeli), a kilenctagú Bizottságba három-három tagot a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága, az Országos Nemzetiségi Önkormányzatok Szövetsége, valamint a Miniszterelnökség delegált.
A pályázati keretösszeg nagysága hét éve azonos, illetve kis mértékben csökkent.
NCISZ: 500 millió forint
NKUL: 450 millió forint
NTAB: 350 millió forint
Összesen 1 300 millió forint (2019-ben 1 415 millió, 2022-ben 1 600 millió forint)
A támogatási összegek megítélésének első lépése a keretösszeg felosztása volt a nemzetiségek között. Egy speciális képlet alapján ez súlyozásos módszer alapján történt, amelynek során figyelembe vették a választási részvételi arányt, a beadott érvényes pályázatok számát, valamint az igényelt támogatási összegeket.
Második lépésben az egyes nemzetiségekre jutó pályázati keretösszegek szétosztására az Albizottság tett javaslatot. Az elbírálás szakmai részét az albizottsági kurátorok végezték.
Harmadik lépésben a Bizottság korrigálhatta az Albizottság javaslatát, majd a véglegesített saját javaslatát jóváhagyásra a Miniszterelnökség elé terjesztette.
Negyedik lépésben a Miniszterelnökség meghozta a döntését, a BGA Zrt. pedig kihirdette az eredményeket.
ADATOK ÉS ÖSSZEFÜGGÉSEK
A BGA Zrt. az alábbi típusú dokumentumokat bocsátotta a rendelkezésünkre:
- évenkénti ügyrendek
- albizottsági és bizottsági emlékeztetők
- a 2021 és 2026 közötti pályázatok, tartalmazva az igényelt, az Albizottság, valamint a Bizottság által javasolt támogatási összegekkel és a BGA Zrt. megjegyzéseivel
A fentieket egybevetettük a BGA Zrt. honlapján szereplő támogatási összegekkel, ami alapján megismerhetővé váltak a miniszterelnökségi korrekciók is.
Az egyes mellékletek az alábbi feldolgozásokat tartalmazzák:
1.sz. melléklet: Bizottsági korrekciók 2023-2026 (4 pályázati év)
2.sz. melléklet: A Miniszterelnökség nemzetiségek közötti átcsoportosításai összesítve (2024-2026)
A feldolgozott adatok ismerete a következő megállapításokat teszi lehetővé:
- A részletes pályázati dokumentációban nem szerepelnek pályázatokra adott pontok, sem elbírálási szempontok szerinti részpontok. Az adatigénylésben kértünk, de nem kaptunk pontozólapokat sem. Következésképpen a számunkra megküldött anyagok nem támasztják alá, hogy a pályázatok elbírálása a pályázati kiírásban szereplő szempontrendszer alapján történt volna.
- A bizottsági emlékeztetők meglehetősen szűkszavúak. Azokból nem derül ki, hogy a pályázatok megítélése szakmai szempontok szerint történt volna. A korrekciókhoz a legritkábban társul magyarázat.
- A bizottsági korrekciók gyakorlata az volt, hogy a delegált szószólók jellemzően a saját nemzetiségük pályázatainak támogatási összegeit módosítják, de előfordult, hogy más nemzetiségét is. Olyan is előfordult, hogy a Miniszterelnökség képviselője módosította egy nemzetiség javasolt támogatási összegeit.
- Több emlékeztőtőben is szerepel, hogy a Bizottság bizottságon kívüli szervezeti vezetők kérését hagyja jóvá. Annak viszont nincs nyoma, hogy a javaslatok előkészítésébe külsős személyek bevonását is jóvá hagynák, jóllehet ezt az Ügyrendek kötelezővé teszik. Ez arra enged következtetni, hogy a titoktartási kötelezettség nem feltétlenül volt betartva.
- A Miniszterelnökség nemcsak jóváhagyta a Bizottság által előterjesztett javaslatokat, de a támogatási összegeket át is csoportosította, méghozzá jóval nagyobb mértékben, mint ahogy a Bizottság korrigálta az Albizottság javaslatait.
- A Miniszterelnökség nemcsak nemzetiségeken belüli szervezetek között csoportosította át a támogatási összegeket, hanem a nemzetiségek között is. Ez a tendencia az elmúlt 3 évben erősödött fel, és évenként több tízmillió forintos nagyságrendet jelentett.
- Úgy az analitikus, mint az összegzett adatfeldolgozások arról tanúskodnak, hogy voltak kedvezményezett és kárvallott nemzetiségek. Az utolsó három év viszonylatában a miniszterelnökségi átcsoportosításoknak kimagaslóan kedvezményezettjei voltak a német és szlovák, jelentős mértékben kedvezményezettjei a horvát és román, kis mértékben kedvezményezettje a bolgár nemzetiség szervezetei, míg kimagaslóan kárvallottjai az ukrán, jelentős mértékben kárvallottjai az örmény, szerb, ruszin, görög és lengyel, kis mértékben kárvallottjai a szlovén nemzetiség szervezetei.
- A korrekciók jellege felveti azt a kérdést is, hogy a Miniszterelnökség milyen információk és kinek a szakmai vagy egyéb javaslatai alapján döntött az egyes pályázatok támogatási összegének módosításáról.
- A kormányzati/politikai beavatkozás jelentős volt a támogatási összegek megítélésben.